76 éves korában rövid betegség után
csütörtökön elhunyt Dr. Ranschburg Jenő pszichológus, író, tanár.
1935. december 19-én született Budapesten. 1961-ben végzett a
Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán, majd 1964-ben az ELTE
bölcsészkarának pszichológia–magyar szakán. 1963–1965 között az MTA
Pszichológiai Intézetének tudományos munkatársa volt. 1965–1977
között az ELTE BTK pszichológiai tanszékének adjunktusa, majd
docense. 1977-től az MTA Pszichológiai Intézetének osztályvezetője.
1977–1997 között tudományos osztályvezető az MTA Pszichológiai
Intézetében, 2002–2011-ben professor emeritus a Szolnoki
Főiskolán.
Ranschburg Jenő mindig az
átlagember nyelvén beszélt. Rendkívül fontosnak tartotta a
családdal, gyermekekkel, a szocializációval kapcsolatos tudományos
és előrevivő véleményét ne csupán a tudomány emberei értsék, hanem
azok is, akiknek a leginkább szüksége lehet tanácsra.
Számos munkája mellett alapítója volt egy
anyaotthonnak is. „Húsz éve foglalkozom az Anyaoltalmazó
Alapítvánnyal, és ma is nagyon fontosnak tartom. Éppen a
rendszerváltáskor alakult meg; az első világi kezdeményezés volt
ezen a téren, hasonló egyházi intézmény már működött akkor.
Pesterzsébeten a Vöröskereszt segítségével hoztuk létre, mert engem
már régóta nagyon zavart az a helyzet, hogy ha nálunk utcára kerül
egy nő – függetlenül attól, hogy esetleg éppen a férj, az apa elől
menekült – akkor ő legfeljebb menhelyre kerülhetett, de a gyerekét
oda nem fogadták be, tehát csak állami gondozásba vehették. Állami
gondozásba kerülni nagyon könnyű volt, de kikerülni onnan szinte
lehetetlen. Mi meg akarjuk óvni az anya-gyermek kapcsolatot.”
Nem csupán könyveiből meríthetett az, akinek szüksége volt rá,
beszélgetéseit nem nélkülözhették komoly szakműsorok, médiumok sem.
Internetes tanácsadó rovatát siker követte, válaszai megnyugvást,
vagy a továbblépés lehetőségét mutatták.
Ki nem állhatta az istenített politikusokat, úgy gondolta, hogy
politizálni csak gondolkodással lehet, és érdemes. Zuglói lakhelyén
így vált egy helyi civil szervezet felügyeleti csoportjának
részévé. 
Egy lapunknak adott
interjúban néhány hónapja ezt mondta: „Nemrégiben a házunk
előtt aszfaltozó emberek megismertek. Az egyik – látva tömött
aktatáskámat – meg is kérdezte: még tetszik dolgozni? Én mondtam,
hogy dolgozom, amíg élek. Ő erre meg a legjobb indulattal – mint
egy pártfogó – mondta azt, hogy arra a kis időre már nem
érdemes.”
Mi azért köszönjük, hogy így tett. Bár lett volna hosszabb az a
„kis idő”.
Tovább »
„Márpedig, az üdvözlő táblák szerepe a
világon mindenhol elsősorban idegenforgalmi szempontból fontos
(eltérően a helységnév-tábláktól). Nem a zuglói lakosoknak, még
csak nem is más budapestieknek, hanem egyrészt a magyar
turistáknak, másrészt a külföldieknek szólnak.”

Ha belegondolok,
hogy Egyiptomban az arab betűk mellett nem latin betűkkel, hanem
hieroglifákkal volnának kiírva a fontosabb információk – hát,
legalábbis bosszantó lenne. Egy hazánkba látogató turistának is épp
elég gondot okozhat az „Üdvözöljük Zuglóban!” felirat, hát még
80-nal haladva, rovásírással olvasni ugyanezt…
Mindamellett,
hogy természetesen érdekes kezdeményezés rovásírással is jelezni,
mennyire örülnek Zuglóban, ha valaki idejön. Önmagában nem is lenne
ezzel különösebb gond – bár túl sok értelme sincs. Az az indoklás,
hogy egykor a mai Zugló területén tartották a rákosmezei
országgyűléseket, teljesen értelmezhetetlen a rovásírás
szükségessége szempontjából. Voltak itt bolgárkertészek is, mégsem
akarja senki cirill betűkkel üdvözölni az ideérkezőket.
De valójában kiknek is szól a rovásírással
(bár nem a táblába róva) írt zuglói üdvözlet?
Éppenséggel
szólhat a hazaérkező helyieknek is, bár azért ők csak tudják, hol
vannak. Inkább tehát azoknak szól, akik ritkán járnak erre – akár
más kerületekből, akár az ország más részeiről, akár külföldről
érkeznek. Mármost, a latin betűs, magyar nyelvű üdvözlet (és
elköszönés) egy budapesti kerület esetében egyrészt egyfajta önálló
települési identitásra utal. Aki erre jár, igenis tudja meg, hogy
Zugló nem egy egyszerű városrész, hanem valamiféle helyi
sajátosságokkal, legalábbis speciális helyi értékekkel rendelkezik.
Na, jó, legalábbis helyi önkormányzattal. Mert lássuk be, ez az
egész azért az önkormányzatiság elvének előtérbe kerülése óta lett
olyan fontos.
Igazából senki
nem gondolja, hogy Zugló úgy, mint XIV. kerület, valami egészen
különleges város a városban. Ahogy sok budapesti kerület, úgy Zugló
is sokkal inkább közigazgatási egység, mint egységes identitású
városka. Amíg a több külön kistelepülésből és a köztük lévő
ilyen-olyan részekből összerakott kerület lakói egységes zuglói
identitásúak lesznek, az tán még több száz év – ha egyáltalán.
Addig is az „Üdvözöljük (Isten hozta?) Zuglóban” és hasonló
tájékoztató táblák – a többi budapesti számára – elsősorban Zugló
külön önkormányzati létére utalnak. A helyi politikusoknak ezért is
fontos, hogy legyenek ilyen határjelző táblák.
Ez persze nem
zárja ki, hogy mi, zuglói polgárok is örömmel lássuk, hogy
hazajöttünk, illetve visszavárnak minket. Ez már egy csírázó zuglói
identitástudatot jelez. De mi van azokkal, akik nem Zuglóban élnek?
Nos, ők is érdekesnek találhatják, hogy nocsak, ez már nem
Rákospalota, hanem egy másik kerület. Mert az üdvözlő tábla mást
nem nagyon jelent egy budapestinek, mint hogy egyik kerületből
átment a másikba.
Egy
nem-budapestinek már érdekesebb a dolog, de lehet, hogy egy további
szempont miatt. Ez pedig a Zuglóban található országos szintű
kulturális, sport és egyéb létesítmények fontossága.
tovább a
teljes cikkre...
Tovább »
Április 10-én újra választás az 1-es
evk-ben!
Az időközi választásra Garaba
Imre képviselő lemondása miatt kerül sor.
Miért mondott le a képviselő
néhány hónappal a megválasztása után? Nem tudjuk.
A ZÉK Egyesület, valódi civil
szervezethez méltóan, április 10-én is zuglói, a választókerületben
élő, civil képviselő-jelöltet indít, Kiss Renáta
személyében.
Mi, a Zuglóiak
Érdekképviseleti Egyesülete voltunk azok, akik kezdeményeztük a
Mogyoródi úti sportpálya rendbetételét, akik létrehoztuk a civil
járőr-szolgálatot, jogsegély-szolgálatot, és akik egyedüli zuglói
civil szervezetként tudtunk képviselőt delegálni az önkormányzati
testületbe!
Így a ZÉK Egyesület
képviselőjén keresztül minden kerületi civil kezdeményezést
módunkban áll közvetíteni a zuglói önkormányzat felé!
Ha Ön szeretné, hogy még több
civil képviselő legyen az önkormányzatban, április 10-én szavazzon
a ZÉK jelöltjére, Kiss Renátára!

Tovább »
A ZÉK Egyesület közbenjárására talán
sikerül pontot tenni Zugló egyik kirívó szégyenfoltjának ügyére. Az
Új Szem Környezetvédő Egyesület megkeresését követően a ZÉK a helyi
képviselőhöz, Gyügyei Attilához (Fidesz-KDNP) fordult a Francia úti
szemétteleppel kapcsolatban, aki támogatásáról biztosította a
szemét eltávolítására vonatkozó kezdeményezésünket.
Az Új Szem Környezetvédő Egyesület
először júliusban kereste meg a ZÉK-et azzal, hogy a Francia útnak
az Egressy út és Mogyoródi út közé eső szakaszán hatalmas
szeméttelep éktelenkedik. A ZÉK először a www.zuglomagazin.hu
internetes portált kereste meg az ügyben, ahol több
figyelemfelkeltő cikk jelent meg a témában („Szemétnek áll a
világ?”, illetve ”Szemét van, dudva nincs” címmel).
Ahogy a környéken élő hajléktalanok
az újságíróknak beszámoltak róla, éjszakánként teherautókkal vitték
az építési törmeléket és háztartási hulladékot a gondozatlan, gazos
földútra.
A cikkek, illetve a környezetvédők
aktív munkájának hatására az önkormányzat elkezdett foglalkozni az
üggyel, az Építéshatósági Osztály pozitívan állt a kérdéshez.
Felszólításukra egy magánterületen lévő kisebb szakaszt
bulldózerekkel legyalultak és megtisztítottak, s ahol a lakópark
építőjét kötelezni tudták a szemét eltávolítására és gyomirtásra,
ott helyreállt a rend. Ugyanakkor az önkormányzat tulajdonában
lévő, burkolatlan útszakasz a mai napig szemetes és rendezetlen
maradt.
Az önkormányzat eddig pénzhiányra
hivatkozott, de talán az új vezetés gondoskodik róla, hogy ilyen
fontos közegészségügyi kérdés rendezésére jusson forrás. Ebből a
szempontból reménytelinek tartjuk, hogy az illetékes képviselő,
Gyügyei Attila (Fidesz-KDNP) segítséget ígért az ügyben. A magam
részéről, a ZÉK képviselőjeként, így a testület egyetlen civilként
működő tagjaként szívügyemnek tekintem az ügy mielőbbi lezárását,
Zugló e szégyenfoltjának végleges eltűntetését.
Tamás László, a ZÉK Egyesület önkormányzati képviselője
Tovább »
Acsai
Roland
„A múltat felidézni nem olyan nehéz, mint
a jelenvalót úgy elvarázsolni, hogy az emlékezés tárgya
lehessen."
Soren Kierkegaard
Karácsony már elég messze volt ahhoz, és a szilveszter még nem
elég közel, hogy az ember bármiféle ünnepélyességet érezzen,
ráadásul a hó is elolvadt addigra. Másfél éves lányommal sétáltam
az utcánkban, éppen úgy, mint az év többi napján. Így nem csoda, ha
az utca házait, kertjeit, fáit hajlamos voltam gondolat- vagy
emlékkulisszákra cserélni, és azok között járva ugyanazzal az
automatizmussal menni végig rajta, amivel bezárom magam mögött az
ajtót.
Voltaképpen
boltba igyekeztünk, azaz csak igyekeztem volna, mert Zsófi
kétméterenként megállt. De miért akartam én boltba menni? Mi ez az
örökös célelvűség, miért nem elégszem meg azzal, hogy a séta csak
az legyen, ami, séta, és semmi más? Vagy legfeljebb ámulattal teli
álldogálás, ahogy Zsófi csinálja, amikor lecövekel egy macska, egy
falevél, egy ág, egy kerítésrésben zöldellő mohacsomó, vagy egy
bogárnyi kavics mellett, és csinálta azon a két ünnep közötti napon
is? Én persze siettem volna, türelmetlenkedtem, kérleltem, hogy
menjünk már, és kézen fogva próbáltam haladásunk sebességét
növelni.
A szokásosnál
néptelenebb járdán egy középkorú férfi közeledett. Messziről
láttam, hogy mosolyog, elöl hiányzott néhány foga, és biztos voltam
benne, hogy mondani akar valamit. „Mennyi csodálkoznivaló van ezen
a világon!" - szólalt meg, amikor mellénk ért, az álmélkodva
mutogató Zsófira célozva. Válaszként hebegtem valamit, hogy „igen,
igen, de sietnénk", ám közben azt gondoltam, hogy „tényleg", és
hogy „igaza van", és megdöbbentem, hogy én erről az egyszerűnek
látszó tényről elfeledkeztem. Elfeledkeztem arról, hogy mennyi
csodálkoznivaló van ezen a világon. A döbbenethez nyomban társult a
szégyen is, hogy a lányom üzenetét nem én, az apja értettem meg,
hanem egy fogatlan, félalkoholista járókelő. Gyorsan leguggoltam
mellé, hogy mulasztásom jóvátegyem, és együtt csodálkozzam
vele.
Tovább »
Janicsák
István hivatalosan Zugló polgármester-jelöltje!
A Zuglóiak Érdekképviseleti Egyesülete (ZÉK Egyesület)
bejelentette, hogy a megadott határidőre összegyűjtötte az előírt
mennyiségű ajánlószelvényt, így Janicsák István személyében saját,
civil polgármester-jelöltet, valamint mind a tizenöt egyéni
választókerületben képviselő-jelöltet tudott állítani a főváros XIV. kerületében az októberi
önkormányzati választásokra.

Az egyesület
szóvivője, Virág András arról tájékoztatott, hogy pártoktól
független, lokálpatrióta civil szervezetként a ZÉK-nek országos
párt-háttér nélkül kellett, a korábbi évekhez képest mindössze
három hét alatt, az ajánlószelvények többszörösét
összegyűjteni.
Ennek ellenére,
az egyesület mind a 15 jelöltje bőven túllépte az induláshoz
szükséges mennyiséget, Janicsák István pedig, messze
túlteljesítette a polgármester-jelöltséghez minimálisan szükséges
2000 ajánlószelvényt.
Ez a siker eddig példátlan Zugló
életében, ami megerősíti az egyesületet abban, hogy a XIV. kerület
lakosságának érdeklődése, a pártok értelmetlen és a zuglói
érdekeket nem mindig figyelembe vevő harca után, egyre inkább a
lokálpatrióta zuglóiak felé fordul, akik munkájuk során kizárólag a
kerület lakosainak érdekeit kívánják a jövőben is
érvényesíteni.
ZÉK
Tovább »
Igazi sikerrel zajlott le a szombati Összefogás Koncert Zuglóért
rendezvény, amely a ZÉK szervezésében szombaton délután kezdődött a
volt telefongyári sportpályán. Az idő is kegyes volt hozzánk, mert
bár Budapest szerte viharzott, mi kaptunk ajándékba egy kis
koraőszi kellemességet.
Néha
feltámadt a szél, de ez pont jó volt arra, hogy a - Janicsák
Istvánt évtizedek óta támogató és szerető - veresegyházi
asszonykórus tagjai által főzött pörkölt illatát még messzebbre
vigye, odacsalogatva a látogatást fontolgató zuglóiakat is. Persze
a zene hangjait is messzebb vitte, mint gondoltuk: több száz lelkes
szimpatizáns jött el, kíváncsian várva a koncerteket, a pörkölt és
a baráti zsíroskenyér elkészültét, és természetesen a
képviselőjelöltek és polgármesterjelöltünk ismételt
bemutatkozását.
A kezdeti óvatos,
ismerkedő-tapogatózó „jó napot kívánok!”-tól gyorsan eljutottunk a
„jövőhéten találkozunk a zékben!” zárómondatokig. Ha jól emlékszem
a műsorvezető, Istenes László egyik játékára, a legfiatalabb zuglói
jelenlévő 7 hónapos, a legidősebb 78 éves volt! A kettő között
pedig a legváltozatosabb korosztály, szavazókörzet és érdeklődési
kör szerint változott a kérdezők sora, de egy dologban minden
egyformán zajlott: lelkes és értő közönségre találtunk, akik a
civil párbeszédet értették és elfogadták, és támogatásukról a
magukkal hozott kopogtatócéduláikkal biztosították az egyesületet.
Janicsák István rövid, de annál egyértelműbb felszólalása pedig
megerősítette bennük azt, hogy a közélet folyamatait érteni nem
csak a politikusok kiváltsága. Magyarul és tisztességesen
megfogalmazva bizony semmi szükség nincs a „mismásolásra”, és akár
néhány perc alatt megvilágosítható egy választási program!
Bátran mondhatom,
hogy kapunyitástól zárásig senki nem állt le egy percre sem.
Jelöltjeink és segítőink folyamatos kérdéssorozatokra feleltek,
Janicsák István folyamatosan beszélgetett, dedikált, ezek mellett
pedig igyekeztünk egyidőben mindenhol jelen lenni. Zuglói
vendégeink pedig táncoltak, beszélgettek, vagy kicsit megpihenve
hallgattak bele a jövőjüket érintő beszélgetésekbe.
(Képekért
kattintson a www.zek.org.hu
oldalra!)
ZÉK
Tovább »
Zuglót is
lehet jól menedzselni!
Zugló civil polgármester-jelöltje Janicsák István, a ZÉK
képviseletében.
A Z’zi Labor
egykori énekes-frontembere, a Veresegyházi Asszonykórus
„felfedezője” itt él, sőt, a kerületben is dolgozik, egy ismert
szinkronstúdió producereként.

Janicsák István
és a ZÉK elképzelései egy kezdeményezés alkalmával találkoztak:
„Annak
idején a helyi újságból értesültem róla, hogy a Zuglóiak
Érdekképviseleti Egyesülete kezdeményezi a Mogyoródi úti sportpálya
felújítását. E történet kapcsán kerültem kapcsolatba a ZÉK-kel, s
amikor személyesen is megismerkedtem a civilszervezet
aktivistáival, rájöttünk, hogy régóta egyazon célért szeretnénk
tenni: Zuglóért, országos pártideológia nélkül, a helyi problémák
minél hatékonyabb megoldásáért. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a
ZÉK csak akkor képviselheti a zuglóiak érdekeit, ha szerepet vállal
az önkormányzati munkában. Nagyon sok ember szólított meg, mert az
volt a véleményük, hogy érdekeiket legjobban egy pártpolitikától
független, civil polgármester tudná képviselni!
Megkérdezték
sokan, hogy producerként és elkötelezett zuglói lokálpatriótaként,
az elmúlt évek irányítási, menedzselési tapasztalatát miért nem
fordítom a városrész javára, hiszen ezt a kerület irányításánál is
kamatoztatni tudnám. Egy polgármester munkájában is azon múlik a
siker, hogy képes-e mások érdekében gondolkodni, van-e
kreativitása, kompromisszumkészsége, és hogy milyen csapattal,
mennyire odaadó és képzett szakembergárdával, megbízható
munkatársakkal tud együtt dolgozni és hinni a jobbítás örök
értelmében.
Zugló gyönyörű!
Sokan még a zöld Zuglóra emlékeznek, de már nem mindenki tartja
szépnek. Ne hagyjuk a múltba veszni ezt a szépséget!
Ebben a
városrészben hatalmas lehetőségek rejlenek, de ezek nincsenek
kellően kreatívan, otthonteremtően kihasználva! Ahogy a ZÉK
rámutatott a Mogyoródi úti pálya magárahagyottságára, úgy rá lehet
mutatni a kisföldalatti végállomása és főleg Zugló szíve, a Bosnyák
tér áldatlan állapotára is!
Mindenki látja
ezeket a problémákat. Sajnos, hiába folyik be az önkormányzat
kasszájába a zuglói adófizetők pénze – évi 34 milliárd forint a
költségvetés –, valahogy nem valósulnak meg a húsz éve kívánatos
fejlesztések… Mi, civilek pedig kiszolgáltatottak vagyunk, nem
látjuk, mire megy el a pénzünk. A zsebeket nem átvilágítani kell,
hanem bevarrni. Mi nem akarunk saját vagyonra vadászni, hitet és
hitelességet kell sugározni. Szeretnénk megmutatni mindenkinek a
valóságot, és közkincsé tenni a városrész minden információját. Ez
az, amin feltétlenül és sürgősen változtatnunk kell!
Lássuk, mi lesz
abból, ha összefogunk pártatlanul mi, zuglóiak – Zuglóért!
Várjuk
aktivisták, kampánysegítők jelentkezését az alábbi
elérhetőségeken:
telefon: 273-1789; e-mail: zuglo@zek.org.hu
Kedves
Zuglóiak!
Amennyiben
egyetértenek a Zuglói Érdekképviseleti Egyesület, a ZÉK céljaival,
szimpatikusnak találják jelöltünket, és előnyösnek látják, hogy egy
valóban Zuglóban élő, Zuglóért dolgozó polgármester és csapata
irányítsa kerületünket, ajánlószelvényeiket (kopogtatócéduláikat)
várjuk személyesen, minden hétköznap 9–17 óráig, a Mexikói út 65/A
alatti irodánkban, illetve e-mailes vagy telefonos egyeztetés után
szívesen érte megyünk a megbeszélt időpontban, akár hétvégén vagy a
nap bármely szakában!
Tovább »
Július első felében ült
össze először a Bölcsek Tanácsa, amely egyfajta külső, független
kontroll-szervezete lesz a ZÉK-nek. Az egyelőre hét tagból álló
testületnek az az öt tagja vett részt az első megbeszélésen, akik
Budapesten tartózkodtak. A ZÉK Mexikói úti székházában tartott
rendezvényen nem tudott jelen lenni a nyári szabadságát éppen
vidéken töltő dr. Ranschburg Jenő pszichológus professzor és Bíró
Katalin, kiadó- és civil klubvezető, aki külföldön
tartózkodott.
Megtisztelte jelenlétével az
ülést dr. Mayer Erika zuglói ügyvéd, internetjogász; Hamar Dániel
Kossuth-díjas zenész, geofizikus; Győrffy Miklós tanár, újságíró, a
Herminamező Polgári Kör (alapítva: 1991-ben) elnöke; Czirbesz
József, a WuxImpex Kft. egyik tulajdonosa, környezetvédelmi
szakértő és Nagy Ákos újságíró.

A Bölcsek Tanácsa tagjai nem
ZÉK-tagok, viszont – ahogy az a korábbi, előzetes megbeszélésekből
és a közös tanácskozásból is kiderült – egyetértenek a ZÉK
szellemiségével, főbb céljaival.
A tulajdonképpen ismerkedési
estnek is beillő megbeszélésen világossá vált, hogy bár a világról
nagyon különböző módon gondolkodó emberek jöttek össze, abban
egyetértettek, hogy Zugló érdekében valamennyien szívesen
tevékenykednének. Az eredeti elképzelések szerint a Bölcsek Tanácsa
– figyelemmel kísérve a ZÉK Egyesület működését – időről időre
megfogalmazná a ZÉK tevékenységével kapcsolatos
gondolatait.
A társaság ellenőrző szerepe
leginkább abban merülne ki, hogy felemelje szavát, ha a fiatal
civil szervezet nem kimondottan civil módon kívánna dolgozni, ha
párttá szerveződne, ha vállalásait nem teljesítené és nem a kerület
lakosainak érdekét tekintené elsődlegesnek. A kétórás megbeszélés
során számos ötlet merült fel azzal kapcsolatban, hogyan lehetne
segíteni Zugló egyes gondjain. Ebből is látszik, hogy az illusztris
személyekből álló testület tagjai nem pusztán, mint a Tanács tagjai
fejtik ki gondolataikat, hanem igazi lokálpatriótaként
gondolkodnak. Valamennyien egyetértettek abban, hogy a célok
elérése érdekében érdemes a civil szervezetnek jelölteket állítania
az önkormányzati választásokra.
Az összejövetelen megjelent
Janicsák István, aki nemrégiben elvállalta a ZÉK listavezetői
posztját, de eljött a ZÉK elnöke és a szervezet kommunikációs
munkacsoport vezetője is. Az egyes tagok és az egyesület vezetője
is egyetértettek abban, szerencsés lenne, ha a Bölcsek Tanácsa
amolyan felülről nyitott szervezet lenne, tehát várják újabb – a
civil ügyekért elkötelezett – személyiségek érdeklődését, mert
szívesen bővítenék velük a Bölcsek Tanácsa létszámát.
Tovább »
Május 19-én a
Stefánia palota Gobelin-termében tartotta „zászlóbontó”
rendezvényét a ZÉK. A rendezvény az első lépést jelentette az
októberi önkormányzati választásra való felkészülésben – de
korántsem az utolsót!
A
Zuglóiak Érdekképviseleti Egyesülete az elmúlt évben sem
tétlenkedett: kezdeményezésünkre újították fel az egykori
Telefongyár-pályát, megalakítottuk a ZÉK-Járőrt, és folyamatosan
üzemel Jogvédő Irodánk is.
Mostantól azonban új
időszámítás kezdődött a szervezet életében! Úgy is fogalmazhatunk,
a ZÉK ötödik sebességbe kapcsolt: a Stefánia palotában megtartott
zászlóbontó rendezvénnyel megkezdtük a felkészülést a 2010. évi
önkormányzati választásra.
A rendezvény
moderálását egy igazi ős-zuglói híresség, a Z’Zi Labor egykori
frontembere, a hazai szinkrongyártás egyik éllovasa, a Vacsoracsata
sztárvendége (hová ragozzuk még?), szóval Janicsák István vállalta.
A hangulatról ennél többet semmi nem árulhatna: a ZÉK fő választási
üzeneteit sikerült úgy átadni a megjelent mintegy 60 közéleti
személyiségnek, hogy egy percig ne unatkozzon a
hallgatóság.
A
kerekasztal-beszélgetésen a ZÉK elnöke, Killik László,
mellett állandó szakértőnk, Dr. Dóczi Szabó Noémi, illetve
meghívott előadóként a Zuglói Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója,
Bokor István vett részt.
Első körben
természetesen magát a szervezetet, elért eredményeinket ismertette
meg az elnök, majd rátértünk legfontosabb programpontunkra, az
önkormányzati és költségvetési reform szükségességére.
Gyakorlatilag minden megjelent egyetértett abban, hogy nem
halogathatóak tovább a következő teendők Zuglóban: a túlburjánzó
bürokrácia helyett a hatékony ügyintézés, a pártpolitikai
szempontok helyett a zuglói lokálpatrióta szempontok érvényesülése,
az átlátható gazdálkodás.
Ezen alapok nélkül
esélyünk sem lehet arra, hogy Zugló a kétezer-tízes években végre
elérje az európai színvonalat, sikerrel pályázhasson az Unióban,
fejlett és élhető kerületté váljon.
A
kerekasztal-beszélgetés idővel igazi interaktív eszmecserévé vált:
Ranschburg Jenő például a zuglói tömegközlekedési problémákra
mutatott rá, mások környezetvédelmi, közbiztonsági, vagy épp
városfejlesztési kérdésekben szólaltak fel. A beszélgetésnek
nehezen akartunk véget vetni, de a ránk váró szerény állófogadás
ígéretével sikerült pontot, na jó, pontosvesszőt tennünk a
kialakult diskurzus végére. Nyáron innen folytatjuk, immár lazább,
remélhetőleg szabadtéri keretek között!
ZÉK
Egyesület
Tovább »